Csillagászok találták meg az első csillagpárt, amelyek együtt robbantak fel. A tudósok régóta feltételezik, hogy a szupernóvaként felrobbanó hatalmas csillagok szinte kivétel nélkül kettős vagy többes rendszerekben léteznek. Ennek ellenére eddig senkinek sem sikerült észlelnie egy bináris szupernóva-párt. Most azonban úgy tűnik, ez is megváltozott.

Egy friss kutatás szerint az egyik legismertebb galaktikus szupernóva-maradvány, az IC 443, más néven a Medúza-köd, talán egy testvért rejtegetett maga mellett. A Nature Communications folyóiratban publikált eredmények a G189.6+3.3 jelű szupernóva-maradványt írják le, amelyet eddig elhomályosított az IC 443 erős fénye.

A NASA Fermi Large Area Telescope tizenhat évnyi megfigyelését, valamint röntgen- és más hullámhosszú adatokat felhasználva a kutatók felfedezték a G189.6+3.3-at, és megállapították, hogy az IC 443-mal együtt valószínűleg egy bináris csillagrendszer szellemei.

Egy rejtett szupernóva-maradvány azonosítása

Az IC 443 egy fényes szupernóva-maradvány az Ikrek csillagképben, körülbelül 6000 fényévre a Földtől. Egy összetett környezetben található, amely magában foglalja az S249 H II régiót – egy hatalmas ionizált hidrogénfelhőt – és számos szomszédos csillagászati struktúrát.

A tudósok alaposan tanulmányozták az IC 443-at és környezetét, de a maradvány fényessége és zsúfolt kozmikus szomszédsága megnehezítette az átfedő sugárzási források szétválasztását. 1994-ben a ROSAT égboltfelmérés először készített röntgenfelvételeket a régióról, felfedve egy másik lehetséges szupernóva-maradványt, a G189.6+3.3-at.

Michailidis és csapata ezt az adatot használta fel a gamma-sugárzás kibocsátásának elkülönítésére az IC 443-tól, és megerősítette, hogy a G189.6+3.3 önállóan bocsát ki gamma-sugarakat. Annak megállapításához, hogy valóban szupernóva-maradványról van-e szó, a kutatóknak tesztelniük kellett, hogy képes-e részecskéket gyorsítani.

Egy bináris csillagrendszer kísértetei

A spektrális elemzés olyasmit tárt fel, amit korábban soha nem láttak szupernóva-maradványban: a G189.6+3.3 különböző régiói különböző típusú nagyenergiájú részecskékből származó gamma-sugarakat termeltek. A protonokhoz kapcsolódó gamma-sugarak egy sokk által felhevített ultraibolya filamentumból érkeztek, ahol a maradvány egy hatalmas gázfelhővel ütközik – ugyanazzal a felhővel, amely az IC 443-mal is kölcsönhatásba lép.

Ez arra utal, hogy a két maradvány ugyanabban a környezetben található, és nagyjából azonos távolságra van a Földtől, ami arra vezette a kutatókat, hogy úgy véljék, egykor egy bináris rendszert alkotó csillagokból származnak. Ugyanakkor az is lehetséges, hogy ez a két maradvány olyan egyedi csillagok voltak, amelyek véletlenül egymás mellett helyezkedtek el az űrben, amikor elpusztultak.

Michailidis és munkatársai statisztikai elemzést végeztek ennek a lehetőségnek a vizsgálatára, és azt találták, hogy a véletlen egybeesés esélye egy az ezerhez. Ezért sokkal valószínűbb, hogy az IC 443 és a G189.6+3.3 egy bináris csillagrendszer maradványai. Az első bináris szupernóva-rendszer jelöltjének felfedezése nem csupán újdonsága miatt jelentős, hanem komoly hatással lehet az asztrofizika területére is.

Sursa: Gizmodo.com

Sursa foto: NASA Goddard Space Flight Center and M. Michailidis et al. 2026; orange, brown: radio, ESA/Planck and MWISP; yellow: optical, DSS; red: infrared, NASA/WISE; violet: ultraviolet, NASA/Swift; teal: X-rays, SRG/eROSITA; magenta: gamma rays, NASA/DOE/Fermi LAT Collaboration